Párkapcsolat

Mi lett a méhecskével és a virággal, miután a gólya meghozta a kisbabát?

2019.11.02. I 07:00
Avagy, beszéljünk őszintén a gyerekek utáni szexuális életről! „Olyan nincs is!” – mármint gyerekek utáni szexuális élet. Mesélte nevetve az egyik barátom egy nagyfröccs fölött, miközben előkészítette a dart nyilait. Ennél szerintem azért összetettebb a helyzet. Kezdjük az elején! 
Túl sok a társadalmi tabu és tévhit szex témában. Mostanra a szex is teljesítmény orientált tevékenységgé vált. Orgazmus terror van, behatolás kultusz, póz akrobatika és trófea hajtóvadászat. Erre nem lehet várat építeni! 

Még több illúzió hatja át a gyerekvállalás időszakát. A gyerekvállaláson innen túlságosan is habos-babosnak tűnik a dolog. Akinek még nincs gyereke annak, mindenképpen felfoghatatlan és érthetetlen élethelyzet. A gyerekvállalás túloldalán meg tudnak nagy arcra esések történni, ha a szülők nem készülnek föl. A párok hónapokat készülnek az esküvőre, de végül nem hálják el a nászt.  

Viszont nem készülnek semmit a gyerekvállalásra, holott sokat kellene. Hogy például perspektívába tudják helyezni saját intimitásukat, és el tudják fogadni, hogy a gyerekvállalás után ezen a téren is átrendeződések várhatóak. De hát erről senki nem beszél! Vagy mégis? Egyre többen vannak a Facebookon és az Instagramon is olyan szülők, akik őszintén ábrázolják a gyerekes életszakasz jó és rossz oldalát egyaránt. A statisztikák is azt mondják, hogy a legtöbb párt felkészületlenül éri, amikor kifordul megszokott életük a négy sarkából, hiszen a legtöbb válás a gyerekek 2. életéve körül történik. Egy kutatás egyenesen azt mutatta ki, hogy a párok saját bevallásuk szerint a gyerekek előtt voltak a legboldogabbak, és egészen az első gyerek 5. életévéig voltak boldogtalanok. (!!!) 

Mi a tanulság? Ha a pároknak reálisabb képe lenne a kisgyermekes időszakról és nem azokkal az elvárásaikkal mennének bele a gyerekvállalásba, amik mentén a régi életüket élték, akkor kevésbé éreznék magukat boldogtalannak. Nem véletlenül tartja a mondás, hogy a gyerekkel együtt Anya és Apa is születik! 
Irreális azt gondolni, hogy majd a gyerek születése után is annyit és olyan minőségben szexelnek majd a párok, mint előtte. Sok olyan ügyfelem van, aki tünetként azzal keresnek meg, hogy elmaradt a szex a kapcsolatban és sokan a gyerekek megszületéséhez kapcsolják ezt.  

Ha megtisztítottuk az elménket a hamis elvárásoktól, akkor találkozunk az élettel! Például, hogy ma Magyarországon az egyes szülészeti osztályokat vezető főorvosok szabják meg a szülési protokollokat, ami részint érthető, részint viszont nem anya és gyerekcentrikus. Inkább hasonlít gyárra, mint egy szülő nő és egy születendő gyermek védőburkára. Döbbenetesen elterjedt a gátmetszés, ami, ha indokolt rendben tud lenni, de ehhez képest túl sokszor használják. A gátmetszés lassan gyógyul, hosszú a rehabilitáció és a gyógyulás után a terület érzékenyebb és kevésbé rugalmas. Vannak olyan nők, akik arról számolnak be, hogy időjárás változás vagy front hatására, pont úgy fáj a gátsebük, akár a szülés után 30 évvel is, mint ahogy másnak a foga vagy a feje fáj. Férfiként nem árt tudni ezekről a dolgokról. Pl. egy modern apa, be tud vonódni a gátvédelembe és a terhesség utolsó idejében maga láthatja el a gátvédelmi feladatokat. Sokkal értelmesebb lesz így a „ki a legény a gáton” szófordulat!
 
Ahogy a bevezetőben is írtam, a teljesítmény orientált „reszelés” kultusz teljesen elment egy ilyen technológiai aktusba. Ki hova tegye a lábát, hány centire van a G-pont a bejárattól, vakarni vagy masszírozni kell ezt a pontot, megvan-e a heti betevő orgazmus, stb. Az amerikai és európai szexuális kultúra, (hogy ha ez a 2 szó megfér egyáltalán egy mondatban?) elment hedonisztikus irányba, egy kis pornós ihletettséggel. Pont abban látom a megoldás kulcsát, ha elkezdünk másképpen gondolkodni intimitásról és szexualitásról. És pont a gyermekvállalás ideje egy remek alkalom, hogy megálljunk egy pillanatra, hátra nézzünk, és újra gondoljuk magunkat ezen a téren is. 

Azt szoktam javasolni az ügyfeleimnek, hogy ne is a szexről kezdjünk elsőre beszélni, hanem az intimitásról. Hogyan tudnak ketten úgy együtt lenni, hogy az bensőséges, meghitt legyen, de még nincs benne szex. Ismerik-e egymás szeretet nyelvét? Hogyan tudnak egymásra hangolódni? A szex az öngondoskodással kezdődik! A gyerekek születése után egyre kevesebb az idő és az erőforrás, hogy anya el tudjon menni pl. fodrászhoz, és a barátnőivel beszélgetni, beülni egy italra. Apának el-elmaradozik a sport, felszalad pár kiló, és elmúlik az udvarlás. Jelentkeznek a biológiai hiánytünetek, de 2 kifáradt és elhanyagolt ember, lassan elkezdi kerülni ezeket az intim helyzeteket. Ezért én azt mondom, hogy a szex ott kezdődik, hogy mit eszel? Hogyan tisztálkodsz? Tudsz-e gondoskodni magadról abban az értelemben, hogy kívánatos és vonzó legyél. És ezt el lehet érni egy jó öltönnyel vagy koktél ruhával, de el lehet érni azzal is, hogy valaki fejlődik az önismeretében vagy szakmailag. Párja válogatja, kinél mi indítja be a szerelmi motorokat. 

Meghökkentésként szoktam javasolni a pároknak, hogy gondoljanak a szexuális együttlétükre úgy, mintha az egy beszélgetés lenne. Kommunikáció. Mit akarsz mondani, üzenni a másiknak azzal, hogy ráfekszel / befogadod? Ha lenne fényképezőgép a coaching irodában, érdekes képek készülnének elkerekedett, csodálkozó, megrökönyödött arcokról. „Mi az, hogy mit akarok mondani a szexszel?” Érdemes ebből a szempontból is kicsit tudatosabbnak lenni! Mit üzensz a párodnak? Szeretetet? Vagy hogy ma este szeretnéd megmutatni a domináns énedet? Vigaszt keresel, megnyugtatást, biztonságot, vagy csak egy kis felnőttjátékhoz van kedved? Van is rá szavunk: hancúrozni vágysz? Szeretnél kipróbálni valami újat? Hiányzol, rág láttalak, most látlak.... Sokféle üzenete lehet egy szeretkezésnek. 

Jung mondta, hogy aki kifelé tekint, az álmodik, aki befelé figyel, az ébred. Én ezt az intimitás és szexualitás témájában is nagyon találónak érzem. Benned, bennetek van saját szexuális boldogságotok és kiteljesedésetek lehetősége! Figyeljetek magatokra és egymásra, mert ami jól esik, az a helyes.
Vadas János írása