Csonka András bevallja, néha elhenyéli az időt, azért viszont mindent megtesz, hogy ellássa a közönségét szórakoztató tartalmakkal. TikTok-videókat gyárt, verset mond, énekel, és este 7-kor, amikor normál esetben felgördülne a függöny a színházban, bejelentkezik élőben a Csonkaranténból. Hogy hogyan éli meg ezt az időszakot, arról Várkonyi Andinak mesélt az Akarsz beszéli róla? legújabb adásában.
„Sose felejtem el, hogy március 14-én még játszottam este, és akkor ugye utána kezdődött a karantén lényegében. Azért az első, az mindig a sokkhatás, a rémület, hogy úristen, most akkor ez micsoda, most ez meddig fog tartani, mi lesz utána velünk, persze ezek a kérdőjelek, ezek megmaradnak most is…”
– emlékezett vissza a karantén kezdetére Csonka András, aki szerencsés esetben most a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira készülne, ahol két év után az Apáca show-t is újra akarják indítani.
A színész úgy látja, talán ősszel állnak ismét munkába, de ez olyan messze van, hogy bele sem akar gondolni, próbál csak a mának élni. Hemzsegnek benne a kérdőjelek, a bizonytalanság nehezen érinti. „Példátlan, soha nem fordult még elő, egyébként az egész világ életében, de a mi szakmánk életében pedig pláne sohasem, semmikor sem, hogy ilyen sokáig térdre kényszerüljön a világ, és ezzel most persze a mi szakmánk is” – mondta Bandi, aki kiemelte, hogy noha megszakításokkal, de még a világháborúk alatt is működtek színházak.
„A nagy kérdés az az, hogy mikor indulunk, úgy indulunk-e újra, ahogy ezt abbahagytuk, annyian folytatjuk-e, ahányan ezt abbahagytuk, mennyiben fog megváltozni a mi életünk, miben változik meg a szakmánk helyzete, miben változik meg az, hogy mondjuk az embereknek lesz-e pénze és bátorsága beülni”
– sorolta az őt foglalkoztató kérdéseket a színész, aki félti a világunkat és a jövőbeli életünket.
A teljes beszélgetés itt nézhető vissza, a cikk pedig a videó után folytatódik:
András és a nézői egymást támogatják
Andi beletrafált kérdésével Bandi egyik legnagyobb problémájába: hiányzik neki a közönsége. Minden nap bejelentkezik nekik élőben, verset olvas, énekel, vendégeket fogad, bohóckodik, szórakoztat. Boldogsággal tölti el, hogy a visszajelzések szerint sokan várják ezeket a videókat, amik feldobják a napjukat. Neki is jó érzés kicsit kiöltözni és szerepelni a közönsége előtt.
„Igen, ez nekem nagyon fontos, és azt is tudom, hogy amikor ez a karantén hála Istennek véget ér, akkor sem szabad cserbenhagyni a közönséget, akik most megszoktak egy csomó tartalmat, amire igényt fognak tartani akkor is. Nyilván nem úgy, mert este 7-kor remélem játszani fogok, de valamilyen módon intenzívebben, és sokkal jobban jelen kell lenni ezeket a platformokon, és ezt meg is fogom tenni.”
Ami a kulisszák mögött zajlik
Sokan azt gondolhatják, hogy András ki sem mozdul otthonról, hiszen közismert hipochonder hírében áll, de mivel nem csak őt érinti a járványhelyzet, így ez most nem jön elő nála. Bevásárol, akupunktúrára jár a füle miatt, sőt volt, hogy a kedvenc fagyizójához is ellátogatott egy kis elviteles édességért. Ahogy ő fogalmazott, reméli ez nem „bűncselekmény”.
A járványhelyzetnek megvan a maga ajándéka is: a színész minden áldott este skypeol a Szegeden és Londonban élő családtagjaival, ez rengeteget jelent neki. De sajnos az otthonlét hátulütőit is látja, a sok henyélés kezdi nagyon zavarni.
„Most, amikor nem dolgozunk, úgy érzem, hogy sokkal rövidebbek a napok, sokkal hamarabb eltelik a nap, pedig még nem igazán történt semmi”
– mondta András, aki olykor képes éjjel kettőig sorozatozni.
Andi véleménye szerint nem feltétlenül kell megfeszítenünk magunkat, hogy tartsunk egy fix napirendet, hisz egész életünkben rendszerekhez kell igazodnunk - most jót tehet egy kis szünet. Bandi fél attól, hogy túlságosan megszokja a semmittevést, ezért próbál feladatokat kiosztani magának, és hangolódni a visszarázódásra.