A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, azt azonban kevesen tudják, hogy korábban a hazai szokások szerint a párválasztás időszakának számított. Sőt, azelőtt házasságkötési és menyegzői szezonnak is nevezték, hiszen az ezt követő nagyböjt alatt tilos volt esküvőt tartani. A különféle bálok pedig remek apropót szolgáltak arra, hogy a férfiak elhívhassák a számukra kedves hölgyet a nagy egymásra találás reményében.
A farsangi időszakban gyakoriak voltak a különféle jelmezekkel, maszkokkal előadott játékok is, ahol a jelszó az volt, hogy a „feje tetejére áll a világ". Sok gúnyos, csipkelődő előadás mutattak be, ahol a pártában maradt, úgynevezett vénlányokat figurázták ki.
A farsang a nagyböjtöt megelőző időszak, így a húsos ételek fogyasztása kötelező eleme volt a mulatságoknak. A farsangi részeges csirke, a konyakos kacsasült vagy éppen a kocsonya szinte minden háznál ismert fogás volt ilyenkor. Na, meg persze az elmaradhatatlan fánk, amire mindenkinek megvan a jól bevált receptje, így nekem is. Mutatom is nektek!
Fodros csörögefánk
Hozzávalók a csöröge fánkhoz:
- 50 dkg liszt
- 2 ek porcukor
- 2 ek rumaroma
- 5 db tojássárgája
- 20 dkg tejföl
- 5 dkg puha vaj
- 1 púpozott tk sütőpor
- étolaj
- porcukor
Extra hozzávaló: ízlés szerint gyümölcslekvár (például sárgabarack lekvár)
Elkészítés:
A tojásokat egy mély tálba ütjük, hozzáadjuk a lisztet, a sót, a tejet, a cukrot és a rumot. Tíz percig gyúrjuk, így egy meglehetősen ragacsos, lágy tésztát kapunk. Letakarjuk, és 30 percig pihentetjük.
Vastagon lisztezett deszkán 1-2 mm-re nyújtjuk, majd derelyeszaggatóval rombuszokat vágunk ki belőle. Középen szintén ejtünk egy vágást és óvatosan átfordítjuk belülről, így kapjuk meg a fodrot, csavarást.
Forró olajba tesszük a tésztadarabokat, és oldalanként kb. 2 perc alatt roppanósra sütjük azokat.
Tálalás:
A kész fánkokat még melegen megszórjuk porcukorral, majd baracklekvárral tálaljuk.
Marton Adrienn