Az összeköltözés nagy változást hoz egy pár életében, éppen ezért érdemes átgondolni, valóban megérett-e már a kapcsolat erre a vonzó, de nehéz lépésre. A kérdés az, hogy eljött-e az ideje annak, hogy feláldozzuk a randikkal teli, izgalmas időszakot, ami a felhőtlen együttlétekről és a közös érzelmi tartalékok gyűjtögetéséről szól!
Míg régen kizárólag az esküvő után költözött össze egy pár, addig manapság nem ritka, hogy akár egy heti ismeretség után is összebútoroznak a fiatalok. Tudjuk, hogy felgyorsult a világ, semmire sincs idő, de biztosan jót tesz egy párkapcsolatnak a gyors összeköltözés? Sok esetben a praktikum, a kényelem, esetleg a kíváncsiság a motivációja a korai összeköltözésnek.
Szerelmes randevú versus monoton szürke hétköznapok
Amikor a kapcsolat elején még a lakáson kívül találkozunk a párunkkal, kellemes bizsergést érzünk, mintha pillangók repdesnének a gyomrunkban. Izgatottak vagyunk, és készülünk a találkozásra. Igyekszünk csinossá és kívánatossá varázsolni magunkat, hiszen alig várjuk, hogy láthassuk a szerelmünket. Ünneplőbe öltöztetjük lelkünket és szívünket, és ebben a szárnyaló érzelmi állapotban magukba szippantjuk a másik lényét. Amikor pedig a randi végén elválunk egymástól, sajog a lelkünk, és csak nehezen tudjuk kivárni a távolinak tűnő, következő találkozót.
A randevúkon együtt merülünk el a közös élményekben, ez táplálja a kapcsolatot. Ilyenkor azokat az érzelmi tartalékokat gyűjtögetjük, amikből a kapcsolatunk a későbbi válságos időkben majd táplálkozni tud. Mert valljuk be, az esti néma unott sorozatnézésre nem nagyon fogunk emlékezni, de egy kalandos bóklászásra, romantikus andalgásra, közös nevetésre vagy egy éjszakai bőrig ázásra annál inkább.
„Soha nem felejtem el, amikor Bence néhány hónapos együtt járás után, éjszaka egy romos, lezárt templom előtt azt mondta nekem, hogy ez a hely a kettőnkké, és emlékezzek erre öregasszony koromban is!” – mesélte nevetve a 28 éves Emese.
Ha egy pár az első találkozástól számítva néhány héten belül összeköltözik, csökkentik a kapcsolatukat építő helyzetek számát. Sokan racionális indokokat mérlegelve szánják rá magukat az összeköltözésre, például, hogy így nem kell dupla lakbért fizetniük. Ezen kívül sokkal kényelmesebb együtt otthon lenni, mint valahol a városban találkozgatni. Azt is érezhetik, hogy már nem akarnak éveket várni a nagy döntéssel, elvégre felnőtt emberek, nem kisdiákok. Abban hisznek, hogy maga az együttélés dönti el, mennyire illik össze két ember, tehát semmi akadálya annak, hogy minél előbb kipróbálják a közös életet.
Gondoljuk csak végig, mi is történik akkor, amikor két ember együtt él.
„Mindössze két hónapja ismertük meg egymást Lujzival, amikor összebútoroztunk. A Tinderen találkoztunk, majd pár hét múlva Lujzi majdnem minden este nálam aludt már. Szép lassan minden cucca átkerült hozzám, majd a saját albérletét is felmondta. Így mindkettőnknek anyagilag is könnyebbé vált az élete. A kapcsolatunk elején még rendszeresen csináltunk programokat, de később ezek az alkalmak megritkultak. Egy-egy fárasztó nap után alig vártuk, hogy hazaérjünk, vacsorát rendeljünk és sorozatot nézzünk. Ha esetleg Lujzi még dolgozott este a laptopján, akkor én nyomkodtam a telefonomat. Fél éve vagyunk együtt, de alig szeretkezünk. Szeretünk összebújni, de nem kívánjuk egymást” – mesélte a 32 éves Timót.
Egy friss kapcsolatnál szükség van arra, hogy „ünnepeljük egymást”, és feltöltsük a kapcsolatot kellemes közös élményekkel. A nevetés, a kalandok és a közös beszélgetések segítik az ismerkedést. Tapasztalatokat szerzünk arról, milyen ember a másik, és milyen érzéseket ébreszt bennünk a lénye. De mi van akkor, ha nem lépésről lépésre építkezünk, hanem hirtelen belevetjük magunkat a közös élet feladatokkal teli monotóniájába? Anélkül terheljük meg a kapcsolatot, hogy kialakult volna a kötődés. Ilyenkor az együttéléssel járó tennivalók inkább nyűggé válnak, mint örömmé, így a kapcsolat könnyen sérülhet.
Mikor érdemes összeköltözni?
Csak akkor bútorozzunk össze, ha mindkettőnkben megérett az elhatározás a közös életre, hiszen a közös otthon kialakítása az elköteleződés előszobája lehet. Két érett ember akkor tud hosszú távon együtt lenni egy kapcsolatban, ha képesek szembenézni a közös feladatokkal, de ezzel együtt az egyéni céljaikról sem mondanak le. Így a közös életben megélhetjük a biztonságot, az „adni-kapni” örömét: azt érezzük, hogy szeretünk és szeretve vagyunk. Azaz a kapcsolatot nem „használjuk”, hanem „éljük”.
Előfordulhat, hogy a gyors összeköltözés egyfajta menekülés az egyedülléttől. Egy éretlen személyiség biztonságra vágyik, éppen ezért számára az összeköltözés tudattalan motivációja a biztonságkeresés. Hiszen, ha együtt élünk, akkor a problémákat sem egyedül kell megoldani, van kire támaszkodni. Ebben az esetben az elköteleződés helyett a biztonság igénye motiválja a közös élet létrejöttét.
Mivel az összeköltözés nemcsak egy örömteli fordulópont a párkapcsolat életében, hanem egyben „krízis” is, érdemes meggondolni, mikor van itt az ideje. Fel kell készülnünk arra, hogy az eddig megélt független férfi–női szerep átalakul: bekúsznak a hétköznapok feladatai, a főzés, a bevásárlás és a takarítás is, ami igazi kihívást jelenthet. Arról nem is beszélve, hogy a közös otthon megteremtése során elveszítjük a „saját” érzését, mert mindenünk „közös”-sé válik. Fel kell adnunk a jól bevált rituáléinkat, szokásainkat, és ezek helyett olyanokat kell kialakítanunk, amit mindketten magunkénak érzünk.
Komoly változásokkal teli időszak ez. Fiatal felnőttkorban az összeköltözéssel párhuzamosan még egy fontos feladatunk van: a szüleinkről való érzelmi leválás, ami feltétele a párkapcsolati elköteleződésnek.
Jól láthatjuk, hogy az összeköltözéssel az életünkben eddig biztosan működő, fix pontok hirtelen megszűnnek, és minden átszerveződik. Éppen ezért érdemes töviről-hegyire átgondolni és megalapozni ezt a komoly döntést. A jól időzített összebútorozás nem a kapcsolat halálát, hanem a fejlődését szolgálja.
Néhány jó tanács:
- Jó dolog, ha az összeköltözés nem egy spontán döntés, hanem egy megtervezett folyamat. Tehát nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatosan. Ha a heti egy-két együtt töltött nap zökkenőmentesen zajlik, érdemes fokozatosan növelni a közös időt. Csak akkor költözzünk össze, ha mindketten biztosak vagyunk magunkban és a másikban is.
- Mielőtt eldöntjük, valóban megérett-e a kapcsolat a közös életre, érdemes hosszabb utazásokat tenni, ahol éjjel-nappal együtt vagyunk. Így megtapasztalhatjuk, hogyan viseljük a huzamosabb ideig tartó együttlétet, hogyan tudunk megküzdeni az újdonságokkal.
- Beszélgessünk a közös élet szabályairól! Osszuk fel a feladatokat, bátran mondjuk el a saját elvárásainkat, hiszen a kettőből kell majd egy közös szabályrendszert kialakítanunk!
- Fontos az őszinteség, ne akarjunk megfelelni a másiknak. Mondjuk ki bátran, mi jelenti számunkra az élhető kapcsolatot!
- A pénz kérdése érzékeny terület a párkapcsolatban, éppen ezért fontos, hogy közösen találjuk ki, hogyan fogunk gazdálkodni.
- Adjunk pozitív visszajelzéseket egymásnak ebben az izgalmas, ám változásokkal teli időszakban, ami megerősíti a párunkat abban, hogy jó irányba halad!
Bibók Bea
pszichológus, szexuálpszichológus
pszichológus, szexuálpszichológus
