A Backstage legújabb adásában az LGT oszlopos tagja, Karácsony János munkásságát mutatjuk be. A gitáros, énekes, dalszerző és zenei rendező pályáját a Ferm együttesben kezdte, majd jött a Generál, 1974-től pedig a legendás Locomotiv GT zenésze volt. 3 szóló albuma is megjelent és producerként is számtalan előadóval dolgozott együtt. Hungaroton életműdíjat kapott és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntették.
János, vagy ahogy sokan hívják, James szentendrei otthonában látott vendégül minket. Megmutatta saját birodalmát, a zeneszobáját, ahol nemcsak zenél, hanem tanít is. A helyiség falait elképesztő gitárgyűjtemény díszíti. „A legtöbb gitárom az tavaly előtt volt, 29 darab hangszerem volt, kicsit most kevesebbet látunk, teszem azért, mert már befejeztem ezt a gyűjtögetést. (…) Most leredukáltam azokra a hangszerekre, amit most már tényleg használok” – mesélte Karácsony.
„Hogy lett a zongorából gitár nálad? Mert ugye eredetileg te zongorázni tanultál gyerekként” – kérdezte Jeszenszky Zsolt műsorvezető. James 1957-ben, első osztályos korában ült először zongora elé. Otthon nem volt min gyakorolnia, így nem igazán ment neki, eltanácsolták. A zenetanára azt javasolta, hogy jelentkezzen gitárszakra az akkortájt alakult óbudai klasszikus zeneiskolába. Karácsony elmesélte, hogyan vezetett az útja a klasszikus zenetanulástól a Ferm nevű félamatőr beat zenekarig:
A Generál 1971-ben a Ferm és a Zé-Gé együttesek tagjaiból jött létre. 1 év alatt profi zenekarrá váltak, 1972-ben megnyerték a Ki mit tud?-ot. János a következő együtteséhez, az LGT-hez 1974. októberében csatlakozott. Az Egyesült Államokba disszidált Barta Tamás helyére került. Miután Barta kint maradt, a zenekar nem utazhatott ki többet, ugyanis nem kaptak útlevelet. De nem ez volt az egyetlen kérdés, ami kapcsán meggyűlt a bajuk az akkori hatalommal. A cenzúra őket is korlátozta, például az egyik legismertebb számuk, a Nem adom fel refrénjét is át kellett írnunk:
Karácsonynak nehéz volt a beilleszkedés, nem tudta, hogyan pótolja a Bartát. „Egy év telt el, amíg a fiúk feldolgozták ezt (hogy nem utazhatnak ki Bartához – a szerk.), én a magam részéről durván ugyanennyit őrlődtem azzal a problémával, vagy nem is problémával, azzal a gondolattal, hogy én nekem a Bartát kell utánozzam. De kiderült, hogy se a fiúk, se a közönség nem ezt akarja (…), csak én gondoltam erre, senki más” – árulta el a zenész, aki az első közös lemezük, a Mindig magasabbra megjelenése után vált igazán a zenekar tagjává. 1,5 évre rá Laux is lelépett a napfényes Kaliforniába. „Majdhogynem akkor lett vége az LGT-nek” – árulta el Karácsony. „Lehetséges, hogy a Presser nagyon gondolkozott rajta, hogy ő akkor visszavonul így a zenei életből, tehát a zenekarosdiból” – tette hozzá. Végül Solti János érkezése lendítette őket túl ezen a nehéz időszakon.
„Sajnos Somló Tamás már nincs köztünk, de lehet még valamilyen formában LGT?” – kérdezte Zsolt. Karácsony válasza határozott nem, ugyanis nem lehet és nem is akarják pótolni Somlót:
De ez nem azt jelenti, hogy számára véget ért a zenélés. A zeneszobában lógó naptárja szinte tele van, több zenekarral is együtt játszik. „Vannak terveim és vannak lehetőségeim, amivel élek” – mondta Karácsony, aki az Ivan & The Parazollal és Für Anikóval is dolgozik új dalokon, valamint saját szerzeményekkel is készül.
Jamest a Művészetek Völgyébe is elkísértük, ahol a Random Trippel lépett fel. A sound check alatt a zenész feleségével, Andreával is beszélgettünk. 30 éve házasok, így megkérdeztük, min múlik az összhang: „Nincs titok ebben a dologban, szeretet van, hit van és végtelen-végtelen sok energiával összecsiszolódás, folyamatosan, megállás nélkül” – jelentette ki Andrea.
